Proximity

A könyveim* már megérkeztek, át is vettem őket.  Elég veszélyes biznisz ez, mert rögtön rendeltem egy kindle paperwhiteot is, amit nagyjából két éve hagytam el valahol - azóta csak a telefonomon olvastam ekönyveket, de az nem ugyanaz.

Kiderült, hogy nincs mégsem felesleges biciklije a kórháznak, úgyhogy most már nem hiába dobálja fel a hirdetéseket jól tanított predikcióval a facebook, hamarosan beszerzek egyet.

A kórházban úgy döntöttek, hogy egy időre mellőzik a kézfogást az udvarias üdvözlés protokolljából, és nyomatékosan kérik a munkatársakat és hallgatókat, hogy ne menjenek járványügyi szempontból magas kockázatú területekre. A könnyebb tájékozódás érdekében gyorsan fejlesztettek egy applikációt.

...

A ház mögötti parkban amúgy cuki birkák legelnek**.

* szakkönyveket jobban szeretek papíron olvasni
** ehhez napok óta nem találtam megfelelő kontextust, de már nem bírom magamban tartani

The packing process

A vállam és a nyakam most legalább már nem csak a stressz miatt betonkemény és ad ki furcsa surrogó hangokat, ha megpróbálom ellazítani az izmamimat, hanem a néhány napja tartó folyamatos, telepakolt ikeásszatyor-cipeléstől is.

Ma van az utolsó lehetőségem, hogy az itthoni cuccok maradékát is áttranszportáljam, és valahogy minden percben felbukkan még valami, amit el szeretnék vinni/-pakolni/-tünetetni.

Liza közben az össze bőrönd összes potenciális rekeszébe, éppen kinyitott dobozba és szatyorba belemászik, de valahogy mégis érződik rajta az aggodalom. Néha egyszerűen csak beáll az ajtóba és nyávog, ha húzom a cipőmet sündörög és dörgölőzik, iszonyú aranyos.
Nagyon fog hiányozni.