Obstacles, rules violated

A zombiapokalipszis első napjai csodálatosan idillien teltek. V szerda este érkezett ki hozzám látogatóba, már a reptér felé tartott, amikor kihirdették az első komolyabb híreket, pl. a rendezvények korlátozását, no meg, hogy az egészségügyi dolgozók nem hagyhatják el az országot.
Elvileg holnap utazik haza. Csütörtök óta próbálom fűzni, hogy maradjon itt, kezdjünk új életet, írjon inkább angolul, fél évet úgyis tanult már hollandul korábban, minden adott. (De hajthatatlan, haza akar menni a macskához.)

Az elmúlt napokat a kissé elnéptelenedett, de egyre inkább tavaszi hangulatú városban, meg a tengerparton töltöttük - ennyit a home office-ról. Közben szereztem hozzáférést a clusterhez, jövő héttől tehát engem elméletben semmi nem gátol, hogy nagyon hatékonyan végezzem a dolgmat. 

A buszokon nem lehet a sofőrtől jegyet venni - el van szalagozva az első ajtó -, a boltokban vannak még dolgok, de a mozi már pl. bezárt, az éttermek és kávézók egy része saját hatáskörben szünetelteti a nyitvatartást. Ma azért a tengerparton elég békésen sétáltak nagy tömegben (igaz, egymástól több tíz méter távolságban) az emberek. 

A jelenlegi legnagyobb dilemmám az április elején esedékes hazautazásom. A betegeimmel - ami az egyik célja lenne az útnak -, úgysem találkozhatok, mert egy nap alatt nem telik el a két hét karantén, viszont mi van, ha nem jutok vissza, mert az anyaország fogva tart?