A jelenlegi helyzet sok szempontból rendkívül regresszív, ami ellen általában küzdeni szoktam, hogy megkapaszkodjak a valóság keskeny peremében, most viszont úgy érzem, hogy alapvetően jól vagyok, talán még soha nem éreztem magam nagyobb biztonságban és nem feltétlenül van szükségem ekkora önvédelemre. Ezt abban tudom lemérni, hogy simán beengedtem magam ebbe az állapotba, és nagyon hamar ki is jöttem belőle, olyannyira, hogy a terapeutámnak már csak nyolcvan százalékban feldolgozva tudtam elmesélni csütörtök este.
Így arra jutottam, hogy újra heti kétszer járok majd önismeretre, hogy kihasználjam a szituáció nyújtotta ingyen regressziót, nem kell hosszú időt tölteni az ellenállások falainak a lebontásával, a legtöbb élményem, ami foglalkoztat úgyis projekció.
Gondolkodtam rajta, hogy ez a tartalom idevaló-e, és azt hiszem, nem. Viszont elég jelentős és az ittlétemmel szorosan összefügg, ezért úgy döntöttem mégis megemlékezem róla, de a témát visszaköltöztetem a másik blogra, és holnaptól újra a holland hétköznapok (vagyis most épp az ünnepnapok) tárgyai kapnak majd helyet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése